Habár a CGI, vagyis a számítógéppel generált képek idejét a Jurassic Parktól "szokás" eredeztetni, valójában már évekkel korábban lehetett látni filmekben teljesen komputerrel készített jeleneteket, például Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisának ólomüveg páncélos lovagja, vagy A mélység titka "vízilénye", és persze a T1000-es a Terminátor 2-ből.
Az első CGI-trükkök persze még ennél is régebbre nyúlnak vissza, egészen konkrétan az 1973-as Feltámad a vadnyugatig, melyben szubjektív plánban nézhetünk egy robot szemeivel, a folytatásban viszont látható az első valódi 3D-s modell (egy kéz).
A számítógépes animációknak hosszú utat kellett bejárniuk, míg elértek arra a szintre, ahol most vannak, és ez idő alatt bizony sokszor lehetett gyengébb minőségű megoldásokkal találkozni, melyeken ma már jókat mosolygunk, ám ne feledjük, hogy amikor egy kisgyerek járni tanul, ő sem lépked azonnal peckesen, hanem számtalanszor botlik meg, vagy tottyan a fenekére. (forrás/ihlet: YouTube)
George Miller az 1970-es évek végén szinte szó szerint a semmiből teremtette meg Mad Max disztópikus világát; bár ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy egyszerűen nem volt pénze drágább filmet készíteni. Hogy előteremtse a forgatáshoz szükséges mintegy 350 ezer ausztrál dollárt, egy kórház sürgősségi osztályán dolgozott orvosként, ahol számtalan motor- és autóbaleset áldozata fordult meg a kezei alatt, ez pedig felettébb hasznosnak bizonyult a film látványvilágának létrehozásához. Ahogy mondani szokás: a többi pedig már mozitörténelem.