George Miller az 1970-es évek végén szinte szó szerint a semmiből teremtette meg Mad Max disztópikus világát; bár ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy egyszerűen nem volt pénze drágább filmet készíteni. Hogy előteremtse a forgatáshoz szükséges mintegy 350 ezer ausztrál dollárt, egy kórház sürgősségi osztályán dolgozott orvosként, ahol számtalan motor- és autóbaleset áldozata fordult meg a kezei alatt, ez pedig felettébb hasznosnak bizonyult a film látványvilágának létrehozásához. Ahogy mondani szokás: a többi pedig már mozitörténelem.
Mad Max (1979)
Mel Gibson teljesen véletlenül kapta meg a címszerepet; a húgát kísérte el egy meghallgatásra. Amikor a szereplőválogatók meglátták az arcát, amin egy előző éjjeli kocsmai verekedés nyomai éktelenkedtek, azt mondták neki, hogy jöjjön vissza három hét múlva, amikor a statisztákat hallgatják meg - a színész arca viszont az idő alatt teljesen meggyógyult, így amikor visszament, már nem ismerték fel, ezért felkérték egy próbára Max szerepére.
A szűkös költségvetés miatt valódi, leselejtezett rendőrautókat használt a stáb, igazi bőrből készült jelmez viszont csak a Goose-t alakító Steve Bisley számára készült, mindenki más műbőr kosztümökkel volt kénytelen megelégedni.
A filmben látható banda - megint csak a kevés pénz miatt - valódi motorosokból állt, akiknek mindig teljes jelmezben kellett megjelenniük a forgatáson. Mivel ilyenkor a kellék-fegyvereik is náluk voltak, mindegyiküknél igazolás volt a produkciós cégtől, amit egy esetleges rendőri ellenőrzéskor kellett volna felmutatniuk.
A filmben használt motorokat a Kawasaki bocsátotta a stáb részére. Mivel ezek a típusok régi kiállítási darabok voltak, a vállalat nagylelkűen megengedte, hogy a szereplők néhányat megtartsanak a forgatás befejezése után.
Hugh Keays-Byrne (a film főgonosza) és a szereplők közül még ketten klasszikus képzésben részesült Shakespeare-színészek. Keays-Byrne Toecutter nevű figuráját részben Dzsingisz kánról mintázta.
Habár a szerény büdzsé sem tette lehetővé, a rendező nem is akart látványos akciójeleneteket, ehelyett a minél erősebb realizmusra törekedett. Ennek jegyében még a saját kisteherautóját is a produkció rendelkezésére bocsátotta; igaz, végül nem azt törték össze a nyitó jelenetben, hanem egy roncstelepről vásárolt replikát.
Mad Max 2 - Az országúti harcos (1982)
A Kölyök figuráját George Miller vietnami háborús árvák alapján találta ki, akik egykor tömegesen járták a főváros, Saigon utcáit.
Emil Minty 8 évesen kapta meg a Kölyök szerepét - több száz másik gyereket előzve meg.
A Kölyök az egész idő alatt egyetlen szót sem szól, csak morog. A film végén derül csak ki, hogy felnőttként ő a narrátor.
Max és a Kölyök barátkozását egy 1953-as western, az Idegenek a vadnyugaton című film ihlette.
Eredetileg George Miller rendezte volna az 1997-es Kapcsolatot, de a Mad Max 2 és 3-ért "cserébe" lemondott a lehetőségről.
Az Egyesült Államokban "Országúti harcos" (The Road Warrior) címen futott a produkció, mivel az első filmet csak kevés helyen mutatták be, így a Mad Max 2 cím "megzavarhatta volna a nézőket".
Humungust Kjell Nilsson, a svéd származású olimpiai súlyemelő játszotta.
Bár arra lehet gondolni, hogy a szőke fiú Wez szexpartnere, nem ez a helyzet. Egy törölt jelenet szerint Wez gyerekként megmentette Golden Boy életét, és azóta a pótapjaként neveli.
A filmből nem derül ki, hogy a cselekmény mikor játszódik, de George Miller elmondása szerint valamikor a 90-es évek közepén.
Az olajfinomító minden idők legdrágább díszlete volt, amit addig ausztrál filmben megépítettek. Az Új Dél-Wales-i sivatagban felhúzott komplexumot később teljesen lerombolta a legnagyobb robbanás, ami addig ausztrál filmben látható volt.
Hogy az autóját vezető Maxet oldalról lehessen félközeliben fényképezni, a kocsira egy különleges állványt szereltek, amely a kamerát és az operatőrt is tartotta - volna, csakhogy kissé elszámolták magukat a szerelők, így a szerkezet gyakran leért az aszfaltig, így haladás közben látványos szikraesőt zúdított az útra.
A szereplők jelmezeit használtruha- és sportboltokból, valamint szado-mazo eszközöket árusító üzletekből válogatták össze.
Max fekete Interceptorját az első film forgatása után megsemmisítették volna, ám az egyik stábtag szerint annyira jó kis autó volt, hogy végül megkímélték. Amikor a folytatás terve szóba került, sikerült az eredeti kocsit megtalálni és visszavásárolni a tulajdonosától.
Mel Gibsonnak mindössze 16 sornyi szövege van a filmben, ebből két mondat ugyanaz: "Csak a benzinért jöttem." Mivel ez idő tájt a színész szinte teljesen ismeretlen volt az USA-ban, a film előzetesei nem rá, azaz Maxre, hanem az akciójelenetekre koncentráltak.
Wez az első jelenetében egy nyílvetővel lelő egy rohanó nyulat. George Miller elmondása szerint ez trükk volt, és a nyúlnak semmi baja nem esett a forgatás során.
Mad Max 3 - Az igazság csarnokán innen és túl (1985)
Tina Turner figuráját az egész filmben egyetlen egyszer sem hívják a nevén (Entity).
A filmhez készült autók mind kézi sebességváltósok voltak, amiket Tina Turner nem tudott használni, ezért a kedvéért készült egy automata váltós is.
Ez volt az első Mad Max-film, amely amerikai koprodukcióban készült, ezért szerepelnek benne amerikai színészek is.
A szerep kedvéért Tina Turnernek le kellett borotválnia a haját, hogy a parókája megfelelően illeszkedjen a fejére. Az énekes-színésznőnek semmi problémája nem volt ezzel, hiszen amúgy is rendszeresen visel álhajat.
Tina Turner fémgyűrűs páncélruhája igen súlyos darab volt: több mint 50 kilót nyomott.
Komoly esély volt rá, hogy a harmadik film nem készül el, miután George Miller barátja és producere, Byron Kennedy életét vesztette egy helikopter-balesetben, miközben forgatási helyszíneket keresett. Többek között ezért is rendezte Miller csak az akciójeleneteket, míg a munka többi részét George Ogilvie-re bízta.
A film eredetileg amolyan poszt-apokaliptikus A Legyek Ura lett volna; egy csapatnyi gyerek, akik véletlenül egy felnőttbe botlanak. George Miller ötlete volt, hogy ez a felnőtt Max legyen.
Mad Max - A harag útja (2015)
Amikor Max és Furiosa összeverekszik, a nő belefejel a férfi arcába. A jelenet során Charlize Theron véletlenül eltörte Tom Hardy orrát, amit a gyógyulás ideje alatt zöld tapasszal takartak le, ami miniatűr greenboxként is szolgált, így utómunkával el lehetett tüntetni a sérülés nyomait.
A film körüli hype-nak részese volt az az elmélet is, miszerint ez a Max tulajdonképpen a Kölyök a második részből. A produkcióhoz készült négy részes képregényben a társíró George Miller világossá tette, hogy Tom Hardy és Mel Gibson karaktere egy és ugyanaz.
A filmben látható trükkök 80%-a valódi, élőben felvett jelenet. A vizuális effektusok zömével például Furiosa műkezét hozták létre...
A vizuális trükkök másik hányada a namíbiai sivatagot alakította át Max utópisztikus világává.
Tom Hardy bőrkabátja nem ugyanaz a darab, amit Mel Gibson viselt, viszont annak a legapróbb részleteit is magában foglaló másolat. Az eredetit egy raktárban találták meg, az alapján készült a replika.
Nathan Jones, vagyis Halhatlan Joe jobbkeze és fia, profi pankrátor, 213 cm magas. Érdekesség, hogy 2008-ban szerepelt az Asterix az olimpián című filmben, melyben egy Humungus nevű karaktert játszott.
Dane Grant, Tom Hardy dublőre és Dayna Porter, Charlize Theron helyettesítője a forgatás során jött össze, nem sokkal később pedig összeházasodtak, és azóta van egy kislányuk, akinek Ryder a neve.
A vak gitárost (Doof Warrior), akinek hangszeréből olykor lángcsóvák lövellnek ki, iOTA-nak hívják, polgári nevén Sean Hape, ausztrál zenész.
Minden Mad Max-filmben feltűnik egy színész, aki egy korábbi epizódban is szerepelt. Hugh Keays-Byrne volt az első rész főgonosza.
George Miller egyik korai ötlete az volt, hogy a negyedik Mad Max-mozi 3D-s legyen - viszont animációs.
A forgatókönyvhöz közel 3500 rajz készült, azaz storyboard. Ezen tervek szinte mindegyikét megvalósították a filmben, ill. főként ezek és nem a szkript alapján dolgozott a stáb.
A több mint fél éves namíbiai forgatás során Nicholas Hoult megtanult kötni az egyik sminkestől.
