Mi is ez a film? Főhajtás a huszadik századi nők, anyák, lánytestvérek, stb., még pontosabban pedig a rendező családjának női tagjai előtt, akik felnevelték őt és így-úgy hatással voltak a személyiségére és életére.

Mivel én is pontosan ilyen családban nőttem fel (két nő mellett, férfi nélkül), tökéletesen át tudom érezni Mills életérzését, azonban fontos különbség, hogy esetemben nulla, azaz nulla esetben fordultak elő olyan helyzetek, mint a filmben, szóval nem lehet azt állítani, hogy a látottak tipikusak volnának.

A színészek remekelnek, nekem főleg Elle Fanning játéka tetszett.
Független film, kissé édesbús hangulattal.

Nem nehéz áthallásokat találni a mai magyar politikai berendezkedésre, a "jobb, ha hallgatsz, különben bajba kerülhetsz"-életérzésre, stb., persze lehet, hogy az ember mindezt csupán beleképzeli a látottakba, és Köblinek egyáltalán nem valamiféle rendszerkritika volt a célja, hanem csak nagy szellemek találkozásáról van szó.

Tévéfilmes a költségvetés és a látvány, viszont ki is használja a műfaj adta lehetőségeket.
A magyar színészek sajnos sokszor nem tudnak beszélni és meggyőzően játszani egy filmben, ám ez most másképp van. A fiatalok alapvetően jók, ám teljességgel elhalványulnak Hegedűs D. Géza mellett, aki parádés Illés őrnagy szerepében.

Érdekes korrajz, történelmi tabló az Árulók, ám - hadd higgyem ezt - nem csak az 1940 évek végéről.

Külön érdemes kiemelni a remek magyar szinkront is, elsősorban persze Harsányi Gábor munkáját.

Ez egy "régi" film, azokból az időkből (1991), amikor Hollywoodban még tudtak filmet készíteni.

Egy hölgy barátom szerint "Ez a film az orgazmusról szól. Férfi a rendező, szóval a szex determinál. A kielégülés. Ez a lényeg. Mindent a szex irányít a mai világban. Ha nincs kielégülés, nincs boldogság."

Nagyon tudatos a rendezés és az operatőri munka, a történetet pedig többféleképp is lehet értelmezni, de mindenképp elmondható, hogy rendkívüli módon gondolatébresztő.