Ez már csak így szokott lenni a japán szórakoztatóiparban; valami nagy sikert arat, lehúzzák róla a legutolsó bőrt is, a rajongók pedig úgyis meg fogják nézni, hogyan rúgja szét kedvencük a rajzolt után az ellenfél animált, majd utána a "valódi" seggét is.
Ez esetben azonban ismét az történt, ami az ilyen adaptációknál szokott: mivel lehetetlenség 2 órába belegyömöszölni 85 fejezetnyi képregényt és 11 résznyi rajzfilmet, minden szereplőt, minden fordulatot, minden drámát, ezért sűríteni kell, ami elkerülhetetlenül a karakterek és történet rovására fog menni (lásd még Death Note, Ghost in the shell, Attack on Titan, Bleach, stb.).
Pedig a sztori egész érdekes: egy diszfunkcionális család mihaszna feje és egy antiszociális tindézser véletlenül ugyanabban az időben tartózkodik egy parkban, amikor különös fényt látnak, nem sokkal később pedig felfedezik, hogy kiborggá váltak, és míg a férfi segíteni próbál az embereken, addig a fiatalember gyilkolásra haszálja vadonatúj képességeit.
Látszik, hogy a rendezőnek volt elképzelése, mit akar mondani a filmjével a nyilvánvaló átemeléseken túl... társadalomkritikát főleg, ami úgy-ahogy sikerült is, csak aztán a producerek szólhattak, hogy oké, de legyen több akció, így aztán Shinsuke Sato rutin üzemmódba kapcsolt, onnantól kezdve pedig a produkció azt a mélységét is elveszítette, ami addig legalább nyomokban megvolt.
Nagy probléma nincsen azért, mert helyenként látványos, a sablonok is működnek, csak épp ezen kívül nem sok mást tud felmutatni.
