Az elmúlt néhány hónapban átrágtam magam a teljes Szex és New Yorkon, vagyis hat évadnyi sorozaton és két mozifilmen.
Alapvetően elég sokat meg lehet tudni az emberi kapcsolatokról, hogy miért, ill. miért nem működnek, persze a helyzetek eléggé el vannak olykor túlozva a dráma és komikum kedvéért, de hát a valóság is pont ennyire röhejes, nem igaz?
Furcsa ellentmondás, hogy az elvileg fő-főszereplő Carrie Bradshaw szerintem egy totál idegesítő perszóna, akinek egyszerűen semmi nem (elég) jó, mindenkit megun, miután végre megkapta, és az összes férfit elmarja maga mellől a hülyeségeivel, miközben meggyőződése, hogy ő a királylány. Vajon az írók direkt ilyennek képzelték el a karaktert, vagy az magától vált ilyenné? Ha már itt tartunk, felfogásban hozzám inkább Charlotte és Miranda illik.
A filmek mintegy 20-30 perccel hosszabbak a szükségesnél, sok bennük az oda nem illő vicceskedés és altesti "poén", a második mozi ráadásul tök feleslegesen készült el, hiszen az első megfelelően lezárta a fő történetszálat.
A filmek mintegy 20-30 perccel hosszabbak a szükségesnél, sok bennük az oda nem illő vicceskedés és altesti "poén", a második mozi ráadásul tök feleslegesen készült el, hiszen az első megfelelően lezárta a fő történetszálat.
