Beszélgetés Ferenczik Áronnal és Reisz Gáborral,

a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

című film főszereplőjével és rendezőjével 

"Egy nap Eszter kivette a hajszálait a lefolyóból és elhagyott. Azt mondta, hogy életképtelen vagyok. Nem tudom, milyen az életképes. Az anyám annyira szeretné, hogy felnőjek, hogy inkább megírja az önéletrajzomat helyettem, csak történjen már valami."

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan Budapestben, ami semmiképpen sem az, amit az útikönyvek festenek a városról. Az itteni életet súlyos ellentmondások színezik. Minden, ami szép és jó, elidegenít, az otthonosság érzetét pedig a bizarr és gyakran rémisztő elemek adják. Budapesten kétpercenként változik a hangulat és a közeg, egyszerre ezer szál köti az itt élőket mindenhová, de még sincs mibe kapaszkodni. A metropolita élet menősége csak látszólagos.

Itt tart most a 29 éves Áron. Átlagos, furcsa srácként számtalan kortárs komplexus birtokosa; frissen végzett az egyetemen, barátnője elhagyta, a szülei tartják el, amíg munkát és alkalmanként motivációkat keres, ráadásul miközben az elmúló szerelmen agonizál, valami külső, bizarr tényező mindig felülírja elképzeléseit és megszakítja intim pillanatainak eltervezett linearitását.

A majmok bolygója - Lázadás sikerét sokan meglepőnek tartották 2011-ben, hiszen Tim Burton korábbi próbálkozása nem sült el túl jól, ahhoz képest viszont a franchise újraindítása nem csupán üzletileg bizonyult kiváló döntésnek, de szerencsére az alkotók sem elégedtek meg csupán azzal, hogy lefújják a port egy moziklasszikusról, és lélek nélküli, üres remake-et készítsenek belőle, ehelyett derekasan odatették magukat a történet terén is - hogy az elképesztő digitális trükköket már ne is említsem. A folytatás egy kicsivel elmarad ugyan elődjétől, ám sok okunk így sincs a panaszra.