2006-ban mindenkit sokkolt a hír, hogy Ausztriában egy nyolc (!) éve fogságban tartott lány, Natasha Kampusch megszökött fogva tartójától.

Hébe-hóba hallani, hogy gyerekeket fényes nappal elrabolnak, majd évekre bebörtönözik őket, hogy valakinek a kizárólagos tulajdonaként - és nem ritkán szexjátékaként - tengessék életüket; de arra is gyakran akad példa, hogy emberek időseket zárnak be a nyugdíjukért, vagy hajléktalanokat dolgoztatnak rabszolgaként.

Ép ésszel felfoghatatlan, mi vezet rá egyeseket, hogy ilyesmit műveljenek, de azt is nehezen lehet elképzelni, mi játszódhat le a foglyok elméjében, akár a szabadulásukat követően. Lenny Abrahamson filmje ennek (is) próbál utánajárni.

Alighanem csak a legelvetemültebb filmrajongók ismerik James Whale nevét. Említett úriember szegény angol családban született a XIX. század végén, megjárta az első világháborút, az 1930-as években pedig filmezni kezdett Hollywoodban; többek között olyan horror-klasszikusokat készített, mint a Frankenstein, A láthatatlan ember, vagy a Frankenstein menyasszonya. A hírhedt szörny emberi oldalát talán azért tudta annyira hitelesen ábrázolni, mert homoszexuálisként saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent kirekesztettnek lenni. A Mr. Holmes-t dirigáló Bill Condon 1998-ban is együtt dolgozott Ian McKellennel, Brendan Fraser pedig megannyi komikus alakítás után végre kipróbálhatta magát egy komolyabb szerepben is.