Ki gondolta volna, hogy a Taplógáz, a Pancser police és a Ron Burgundyk rendezője, Adam McKay fogja elkészíteni ezt a filmet? Alighanem senki. Mint ahogy annak idején azt se hitte volna a kutya sem, hogy összeomlik az amerikai gazdaság, bankok és befektetési vállalatok dőlnek be, emberek milliói veszítik el a munkájukat és/vagy az otthonukat.
Néhányan gazdagabban jöttek ki a 2008-as válságból, mint ahogy belementek, ám ettől még ma is annak terhét nyögi az egész világ, hogy kipukkadtak az ilyen-olyan lufik (dotkom, ingatlan, kötvények, kölcsönök, hitelek, stb.), a szoros gazdasági összefonódásoknak köszönhetően pedig a hullám végigsöpört az egész bolygón. Több mint 5 trillió (!!!) dollárnak veszett nyoma csak az USA-ban, de persze jó szokás szerint a személyes felelősséget elsumákolták, a lassan 10 éve tartó folyamat viszont olyan társadalmi, gazdasági, politikai következményekkel jár(t), melynek kimenetele még ma is beláthatatlan.

Oknyomozó újságírókról már rég készült film, jó film pedig még annál is régebben. Hirtelenjében csak Az elnök emberei jut eszembe 1976-ból, ami a Richard Nixon körül kipattant ügyet járta körül, amit azóta  ként ismer a világ. Abban a moziban a The Washington Post két munkatársa szerepelt, akiknek ténykedése megváltoztatta az amerikai (és ezzel a világ-) politika menetét.

Jelen alkotás a The Boston Globe Spotlight nevű csapatát követi figyelemmel; ők a 2000-es évek elején tenyereltek bele egy felettébb kényes dologba, amit sokan szívesen titokban tartottak volna - ám ez nem sikerült, így fővárosi kollégáik cikksorozatához hasonlóan ennek hatására is hullott néhány fej, mégpedig nem kisebb helyről, mint a római katolikus egyházból.