Az első rész egész kellemes blődli volt, és legnagyobb meglepetésemre a második részt is meg lehetett nézni, noha a folytatások általában rosszabbak szoktak lenni elődjüknél. A forgatókönyv tök olyan, mint az Aliensé: az első részhez képest legyen benne mindenből egy kicsit több - és lőn.

A szegény ember Charles Bronsonja, vagyis Fred Ward maradt, meg a fegyverbolond Earlt alakító Michael Gross is, Kevin Bacon viszont már nem vállalta a szerepét. Mondjuk ő valószínűleg egymaga elvitte volna gázsiként a 4 millió (!) dolláros költségvetést, amit viszont helyette az alkotók jóféle animatronikus és CGI szörnyekre költöttek, és milyen jól tették, a bábokat ugyanis a xenomorphokat is gyártó trükkmesterek készítették, a digitális animációt pedig a szakmát szintén nem ma kezdő Tippett Studio.

Sajnos, az első részre jellemző komolytalan, játékos hangulat már csak nyomokban fedezhető fel, noha igyekeznek visszahozni a stílust, de szerencsére nem esnek át a ló túlsó oldalára azzal, hogy minduntalan erőltetik. A sztori folyamatos, a karakterek is elmennek, szörnyeket robbantgatni pedig mindig jó móka.

Mozikban A setét torony, hamarosan pedig az új Az, ezért újra divatba jönnek a Stephen King írásaiból készült adaptációk. Szerintem felesleges próbálkozni, mert Kinget egyszerűen nem lehet jól megfilmesíteni, valamilyen módon mindenképp kiherélik, így pont a lényeg vész el.

A holtsáv állítólag egyike a sikeresebb feldolgozásoknak, én azonban ezt ezennel cáfolom. Jó, nem kikapcsolni való ostobaság a film, de nagyon eljárt felette az idő, borzasztóan lassú a cselekménye, a színészek közül csak Martin Sheen képes értékelhető alakításra, a friss Oscar-díjas Christopher Walken egyetlen erőssége jellegzetes arcberendezése, Tom Skerritt pedig nem oszt, nem szoroz, annyira picike szerepe van.

A sztori igyekszik végigszaladni a regény fontosabb eseményein, de ehhez nagyon kevés a 100 perc, ezért rengeteg információt, mellékkörülményt csak elmondanak, de nem látjuk azokat, ráadásul a legfontosabb szál, Greg Stillson állítólagos jövője, a film kb. utolsó negyed órájában bontakozik csak ki. Nem ez volt David Cronenberg első mozis rendezése, ám jellegzetes, biohorroros stílusának nyomát sem látni, pedig ekkor már túl volt a Videodrome-on. Talán azért vállalta el bérmunkában ezt a projektet, hogy három évvel később megvalósíthassa A legyet. Inkább olvassátok és ne nézzétek Kinget. Higgyétek el, sokkal jobban jártok.

Fúsi

Sok filmben feldolgozták már a felnőtt szüzesség kérdéskörét (pl. A 40 éves szűz, Teddy mackó, A kezelés, stb.), bár nem minden esetben kerestek választ arra, hogy felnőtt (jellemzően) férfiak miért nem tudnak vagy akarnak intim kapcsolatot kialakítani. Az izlandi író-rendező, Dagur Kári sem megy bele túl mélyen a témába, ami, mondjuk, nem baj, mert így legalább a nézők jobban elgondolkodhatnak a kérdésen. A látottak alapján pedig bőven van min agyalnunk.