Kevesebb, mint tíz évvel a csernobili baleset előtt a világ egy része már masszívan félt az atomenergiától és egy esetleges nukleáris katasztrófától. Talán nem is csoda, hiszen a néhány évtizeddel korábban ledobott atombombák beleégtek (bocs) a nyugati társadalmak kollektív memóriájába, a hidegháborús kísérleti robbantások, noha szigorúan titkosak voltak, de a tesztek ténye ettől még kiszivárgott, ezzel együtt az atomenergia a 60-as, 70-es években kulturális jelenséggé nőtte ki magát (pl. az így különleges képességeket szerző szuperhősök, köztük Pókember miatt is). 1979-ben egy erőműben történő - képzeletbeli - üzemzavarral riogatták a moziba járókat.
Egy rámenős riporternő és stábja éppen egy nemrég átadott atomerőműben forgat, amikor a vezérlőben alig leplezett pánik tör ki. A titokban készült felvételek szerint majdnem magolvadás következett be, ám szerencsére sikerül elhárítani a veszélyt. Az erőmű egyik vezetője vizsgálatba kezd, melyből azt a következtetést vonja le, hogy a létesítmény működése óriási kockázatot rejt, ám a befektető-tulajdonosok el akarják tussolni a kellemetlen információkat, a férfi ezért végzetes lépésre szánja el magát.
A Kína-szindróma egy elmélet, miszerint ha Amerikában leolvadna egy atomreaktor magja, akkor a szuperforró olvadék a bolygót átégetve a Föld túloldalán, Kínában kötne ki. Ez persze csak fikció, mert a valóságban ilyesmi nem történhetne meg, ám egy reaktorolvadás attól még nagyon is reális veszély, lásd a már említett csernobili balesetet, ahol ez be is következett.
Ha Kínába nem is jutna el, de föld alatti vízbázisokat el tudna szennyezni egy ilyen olvadék, plusz a hirtelen elpárolgó víz óriási radioaktív felhőt is képezne, ami így egész kontinenseket tudna beteríteni.
Mindez azonban csak szavak szintjén jelenik meg a Michael Douglas által "producerelt" filmben, a cselekmény az erőmű renegát műszakvezetőjére és az őt segíteni próbáló riporternőre fókuszál, de persze hangsúlyt kap a galád, csak a pénzt és profitot néző szemléletmód is.
A konfliktus felvezetése és a főbb karakterek bemutatása elég sokáig tart, míg az effektív akció, vagyis maga a túszejtés és annak következményei a történet alig harmadát-negyedét teszik ki. A direkt hatáskeltés azonban ettől még működik, még ha az alkotók némileg el is túlozták az atomerőművekben rejlő fenyegetéseket, hogy a nézők jobban féljenek.
A főszereplő Jane Fonda és Jack Lemmon mellett a producer Michael Douglas is feltűnik, a magyar szinkronban pedig olyan hazai színészóriások dolgoznak, mint Földessy Margit, Zenthe Ferenc, Szabó Ottó, Suka Sándor vagy Dunai Tamás.
Egy rámenős riporternő és stábja éppen egy nemrég átadott atomerőműben forgat, amikor a vezérlőben alig leplezett pánik tör ki. A titokban készült felvételek szerint majdnem magolvadás következett be, ám szerencsére sikerül elhárítani a veszélyt. Az erőmű egyik vezetője vizsgálatba kezd, melyből azt a következtetést vonja le, hogy a létesítmény működése óriási kockázatot rejt, ám a befektető-tulajdonosok el akarják tussolni a kellemetlen információkat, a férfi ezért végzetes lépésre szánja el magát.
A Kína-szindróma egy elmélet, miszerint ha Amerikában leolvadna egy atomreaktor magja, akkor a szuperforró olvadék a bolygót átégetve a Föld túloldalán, Kínában kötne ki. Ez persze csak fikció, mert a valóságban ilyesmi nem történhetne meg, ám egy reaktorolvadás attól még nagyon is reális veszély, lásd a már említett csernobili balesetet, ahol ez be is következett.
Ha Kínába nem is jutna el, de föld alatti vízbázisokat el tudna szennyezni egy ilyen olvadék, plusz a hirtelen elpárolgó víz óriási radioaktív felhőt is képezne, ami így egész kontinenseket tudna beteríteni.
Mindez azonban csak szavak szintjén jelenik meg a Michael Douglas által "producerelt" filmben, a cselekmény az erőmű renegát műszakvezetőjére és az őt segíteni próbáló riporternőre fókuszál, de persze hangsúlyt kap a galád, csak a pénzt és profitot néző szemléletmód is.
A konfliktus felvezetése és a főbb karakterek bemutatása elég sokáig tart, míg az effektív akció, vagyis maga a túszejtés és annak következményei a történet alig harmadát-negyedét teszik ki. A direkt hatáskeltés azonban ettől még működik, még ha az alkotók némileg el is túlozták az atomerőművekben rejlő fenyegetéseket, hogy a nézők jobban féljenek.
A főszereplő Jane Fonda és Jack Lemmon mellett a producer Michael Douglas is feltűnik, a magyar szinkronban pedig olyan hazai színészóriások dolgoznak, mint Földessy Margit, Zenthe Ferenc, Szabó Ottó, Suka Sándor vagy Dunai Tamás.