Egy újabb, nagyon hangulatos film Spanyolországból, ami - nem csak nálunk - talán azért számíthat az átlagosnál kicsit nagyobb figyelemre, mert sokban hasonlít A törvény nevében című krimisorozatra. Gyaníthatóan azért is hozták be a magyar mozikba, hogy meglovagolja a Matthew McConaughey és Woody Harrelson által keltett hullámot, bár kétségtelen, hogy "saját jogon" is jól teljesít.
Jurassic World
Isaac Asimov így írt egy 1973-as tanulmányában: "Huszonöt-ötvenmillió különböző ember egyidejű tetszését csak olyasvalami nyerheti el, ami kínos gonddal kerüli, hogy bárkit is megbántson. Minden, ami ízt vagy egyéniséget ad, valakiben visszatetszést szül - és ez lesz a veszte. A küzdelemből tehát az íztelen kotyvalék kerül ki győztesen; nem azért, mert tetszést vált ki, hanem mert nem vált ki visszatetszést".
E sorok írásakor a Jurassic World profitja már valahol félmilliárd dollárnál jár, ám a fantasztikus nyitóhétvége, a megdöntött bevételi rekordok és az óriási nézőszámok ebben az esetben sem tükrözik a produkció valódi színvonalát. Inkább csak a nagyszabású médiakampány tette meg a magáét, és persze ott van a nosztalgia-faktor az 1993-as nagy előd kapcsán.
Így készült a Predator - Ragadozó
Rasztahajú, maszkos vadászok a világűrből, akik rendszerint nagy hőség idején látogatnak el a Földre, hogy beszerezzék trófeáikat, de előszeretettel kapnak plazmavégre más bolygóról származó lényeket is. A kerregő hangú ragadozók 25 éve részesei a hollywoodi szörnyfilmeknek.
1987-et írtunk, amikor Arnold Scwarzenegger karrierje csúcsán volt; a Conan, az első Terminátor és a Kommandó kivétel nélkül a '80-as évek kultikus akciófilmjei közé tartoznak, csakúgy, mint soron következő mozija, melyben egy keménykötésű zsoldost, Dutch Schaefer őrnagyot alakít, aki egy különlegesen képzett kommandó vezetője.
Oslo, augusztus
Norvégiáról egyeseknek az egyik leggazdagabb európai ország juthat eszébe, másoknak Morten Harket és az A-ha, újabban Anders Behring Breivik, ha pedig filmekről esik szó, akkor pl. a Trollhunter, a Thale, a Nyomtalanul, na és persze Jo Nesbø regényei, ill. az azokból készült adaptációk (pl. Fejvadászok).
Általánosságban mindenkiben egy pozitív kép él a skandináv államról, bár Breivik merényletei sokat rontottak ezen, és hát magas életszínvonal ide, gazdagság oda, azért az élet odafönt sem fenékig tejfel, erről a legújabb generációs életérzésről pedig Joachim Trier készített igencsak borongós hangulatú filmet.
Így készült az Alien 4 – Feltámad a Halál
A széria negyedik epizódja 1997-ben készült. Rendezője a francia Jean-Pierre Jeunet, aki korábban olyan különleges filmeket készített, mint a Delicatessen és az Elveszett gyerekek városa. Rendezői és vizuális stílusa semmi mással össze nem téveszthető, legjobb példa erre a minden filmjére jellemző zöldes-sárgás színvilág. Európai alkotó lévén a stúdió abban bízott, hogy a harmadik rész rémálomba illő munkálatai és lesújtó fogadtatása után új lendületet visz a franchise-ba, noha a producerek – Walter Hill és David Giler – nem igazán tartották jó ötletnek a negyedik részt, mert még élénken élt bennük az előző film készítésének kellemetlen emléke.