A Pixar megint megcsinálta. Az Agymanókkal már a sokadik kassza- és közönségsikerét pipálja ki, és ezúttal sem ok nélkül. Jó, a spanyolviaszt továbbra sem találta föl (mint ahogy pl. a Wall-E-val, vagy a Fel!-lel sem tette), mégis elmondható, hogy napjaink legjobb hollywoodi animációs filmjeit az ugráló lámpácskás stúdiónak köszönhetjük, és bizony, az anyavállalat Disney csak utána következik. Habár a fél világ imádja a Pixar-műveket, attól még amerikai szórakoztatóipari termékekről van szó, melyek legyenek akármennyire kreatívak, mégis meghatározott keretek között készülnek, vagyis a cselekményvezetés, a figurák, a fordulatok, a konfliktusok és persze a hepiend is nagyon hasonlóak. Szerencsére azért vannak olyan apróságok, melyek képesek enyhíteni, feledtetni a futószalag-hatást, az Agymanók esetében ez pedig a zseniális alapötletben rejlik.
Beépített hiba
Paul Thomas Anderson egyike Hollywood kevésbé iparos szakembereinek; filmjei jellegzetes stílusúak, a nem ritka sztárparádé ellenére sem válnak üres kirakatprodukcióvá, olykor még mondanivalóval is rendelkeznek, szóval sok mindent el lehet róluk mondani, de hogy hétköznapi tucattermékek volnának, azt semmiképp.A Beépített hibát viszont mégsem mutatták be nálunk moziban, ami annak fényében furcsa, hogy pl. a Föld után: Apokalipszis című Asylum-"alkotással" nem voltak fenntartásai a hazai forgalmazónak, ugyanakkor valahol érthető is, hogy inkább csak DVD-n jelent meg, mert ahhoz képest, hogy milyen hosszú, meglehetősen zavaros a cselekménye, ráadásul még sokat füveznek is benne, az ilyesmitől meg ugye meg kell kímélni a derék magyar mozilátogatókat.
A Hangya
A Marvel Hangyája a kevéssé ismert szuperhősök közé tartozik, és bár alapítótagja a Bosszúállóknak, sosem szerzett olyan kultikus népszerűséget, mint pl. Amerika kapitány, Rozsomák, vagy Deadpool.
Ennek részben az lehet az oka, hogy a Hangya képessége nem túl látványos, hiszen azon kívül, hogy képes rovarméretűre zsugorodni, semmi mást nem tud. Na jó, briliáns tudós, feleségül vette a Darázst, és egy ügyes szerkezettel képes parancsolni a hangyáknak (nem a gatyájában...), de mivel az átlagember alapból utál mindent, aminek négynél több lába van és mászik, Hank Pym és Scott Lang nem tudott igazán komoly babérokra szert tenni.
Persze, azért az elmúlt 50 évben a Hangya stabilan jelen volt a képregények lapjain, így aztán két Avengers és Captain America között a Marvel Studios eddigi talán legmerészebb húzásával mozikba küldte a pöttöm szuperhőst, aki a nehéz szülés ellenére és sokak meglepetésére nem is hasalt el.
Ex Machina
Nemrég olvastam egy cikket, melyben arról volt szó, hogy ha mondjuk, a Facebook vagy a Google bejelentené, hogy sikeresen létrehozott egy valódi, működő mesterséges intelligenciát, akkor a világ ugyan meglepődne, de annyira azért mégsem. Ennek részben talán az az oka, hogy a mesterséges értelem kérdése már évtizedek óta benne él a köztudatban, és most nem csak az olyan filmekre kell gondolni, mint a Terminátor meg általában a "robotos mozik", bár kétségtelen, hogy a(z amerikai) popkultúra sokat tett a téma népszerűsítéséért.Az első fiktív "A.I.-lény" talán a hírhedt prágai Gólem volt, igaz, ez a teremtény még nem bírt teljes értékű öntudattal, Pinokkió viszont már garantáltan megfelel ennek a kitételnek.
Az önálló gondolkodásra képes (pláne humanoid) gépek tehát már hosszú ideje izgatják az emberi fantáziát, nem is beszélve arról, hogy az ilyen történetek micsoda kiváló lehetőséget biztosítanak alapvető etikai és erkölcsi kérdések boncolgatására is.
Cartoon Chicks - Firka-csajok - VIDEÓ
E cikkben nem célom a nemek (animált) alá- és fölérendelt viszonyainak taglalása vagy minősítése, viszont szeretnék bemutatni egy csokornyit a legismertebb rajzolt lányokból és nőkből, akikbe generációk kis- és nagyfiúi le(he)ttek szerelmesek, valamint kisebb és nagyobb lányok tekint(h)ették őket követendő példának - akár megjelenésük, akár viselkedésük alapján.