Tiltott bolygó

2014. augusztus 28. 10:02 - Kővári György Márió

Nem kevés túlzással, amíg a magyarok fellázadtak az orosz elnyomás ellen 1956-ban, addig Hollywood elkészítette történetének egyik "legklasszikusabb" sci-fijét, melyben feltűnt a szemtelenül fiatal Leslie Nielsen (a későbbi Drebin hadnagy á la Csupasz pisztoly), na meg Robby, a robot, "aki" azóta is előkelő helyet foglal el az Álomgyár géphősei között. Az '50-es évek tipikus alkotása a Tiltott bolygó, amely olyan "űr"-filmeket inspirált, mint a Star Trek, a Csillagok háborúja vagy az Alien.

Gyorsan megjegyzem, hogy a filmben egyáltalán nincs olyan jelenet, ami a poszteren látható, ahol a robot a hősnőt cipelné a karjaiban, ám a maga idejében az ilyesmi "kötelező" elem volt egy magára valamit is adó sci-fiben (képregényben, magazinban), hiszen ki nézte volna meg az ilyesmit, ha nem lett volna legalább egy sikító, hosszú combú, kevés ruhát viselő nő, akit meg kell menteni a földönkívüli szörnyetegtől (lásd még A nap, mikor megállt a Föld)...?

A távoli jövőben járunk, amikor az emberiség már elkezdte a világűr feltérképezését és gyarmatosítását. Egy űrhajó legénysége azt a feladatot kapja, hogy derítse ki, miért nincsen kapcsolat az Altair IV nevű bolygóval, ahol annak idején tudósok telepedtek le. A planétára érkező katonák mindössze két emberrel találkoznak: Dr. Morbiusszal és lányával, Altairával, rajtuk kívül azonban mindenki meghalt egy titokzatos lény támadásában. A doktor évekkel korábban felfedezte a bolygó titkát, és könnyen lehet, hogy ez a rejtélyes erő ismét elszabadul, hacsak Adams parancsnok idejében közbe nem lép.
Az 1950-es években rengeteg hasonló film készült; szó szerint ontották magukból a stúdiók, hogy meglovagolják az ekkoriban nagy népszerűségnek örvendő tudományos fantasztikum műfaját, de közrejátszott a "marslakóktól" és az atomenergiától való félelem is - na és persze kellett valamivel riogatni az amerikaiakat, hogy még véletlenül se felejtsék el utálni a kommunistákat (és általában az oroszokat) a ma már hidegháborúként ismert korszak elején.
Az sem elhanyagolandó tényező, hogy a televízió tömeges elterjedésével csökkent a mozik látogatottsága (és a stúdiók bevétele), ezért muszáj volt visszacsábítani az embereket a vetítőtermekbe, ehhez pedig korábban nem látott, fantasztikus látványt, lenyűgöző színvilágot, óriási, szélesvásznú képeket, és gyönyörű, fiatal sztárokat vetettek be.
Mai szemmel nézve természetesen erősen megmosolyogni valók ezek az alkotások (tisztelet a kivételnek), ám sokuk ma is ugyanúgy nézhető, mint ez előtt 60 évvel, és persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek képezték a technológiai lépcsőfokokat a vizuális trükkök fejlődésében, ami minden látványsci-fi alapvetése.

A Tiltott bolygó sok szempontból előkészítette a terepet a mintegy 10 év múlva induló Star Treknek, például a különféle utalásokkal az "egyesült bolygókra", a XX. századi milíciákat idéző űrhajós legénységre, de a díszletek, egyenruhák, használati tárgyak is halvány előfutárai voltak Kirk kapitány és a legendás Enterprise űrhajó későbbi színre lépésének.
Meglepő módon az alaptörténet és a forgatókönyv napjainkban is megállja a helyét, ezzel pedig kiváló forrást biztosít egy remake-hez (ami tervbe is van véve egy ideje), és bár sok dolgot nem lenne muszáj megváltoztatni, néhány részletre ráfér az alaposabb kidolgozás.

Ezek egyike a (szintén kötelező) szerelmi szál, ami meglehetősen sutára sikeredett (hogy a nagyon művi, jellegzetesen filmes csókokat már ne is említsem), és valószínűleg csak azért került be a filmbe, hogy benne legyen, de alapvetően nem tesz hozzá semmit a történethez.
A karakterek jobbára tipizáltak (pl. a komikus mellékszereplőnek szánt hajószakács), de valódi személyiségük, hátterük nincsen. Ma leginkább sablonnak neveznénk őket.
A színészi játék meglehetősen teátrális, ami főleg azért szúrhat szemet, mivel nem sok minden történik a cselekmény során, a legtöbb információ dialógokon át jut el a nézőkhöz (értsd: beszélő fejek), nem pedig látvány útján. A beállítások szépen komponáltak, de eléggé statikusak és tökéletesre vannak világítva, látszik rajtuk, hogy az operatőr elsősorban a színészeket akarta minél előnyösebb módon láttatni, akik ide állnak, oda állnak, jobbra néznek, balra néznek, és közben elmondják a szövegeiket a korra jellemző beszédstílusban - de különösebb beleélés nélkül. Ma ezt hiteltelennek lehetne titulálni, de a maga idejében ez felelt meg a nézők ingerküszöbének.
Mindezek ellenére a feszültség szinte kézzel tapintható (persze azért nem körömlerágós módon), főleg abból a dramaturgiai fogásból adódóan, hogy a néző a szereplőkkel együtt halad előre a sztoriban, így valóban lehet izgulni a végkifejlet miatt, a nagy rejtély lelepleződése pedig még a mai filmekhez szokott nézők számára is érdekességként szolgálhat (és persze azóta számos más mozi feldolgozta már, pl. A gömb).

A vizuális effektusok (ne feledjük: jóval a CGI kora előtt járunk) kissé primitívnek hatnak az ILM-hez vagy Wetához szokott szemnek, ám az '50-es évek közepén ez számított a technika csúcsának, és a Walt Disney stúdió szakemberei alaposan oda is tették magukat, kezdve a kézi animációktól az üvegfestményeken át az óriási hátterekig és díszletekig.


Robby, a robot volt az egyik legdrágább kellék a maga 125,000 dolláros építési költségével, igaz, egy Transformershez képest sehol sincsen (mert hát beöltözött ember látunk alapvetően), de a maga korában mindez forradalminak számított.

Hagyományos értelemben vett zene nincsen, helyette viszont elektronikus zajokból és zörejekből álló kakofóniát hallhatunk - hasonlóan az Amikor megállt a Földhöz.

Bár valódi műfajteremtő alkotásról nem, de klasszikusról feltétlenül beszélhetünk, amikor a Tiltott bolygóról van szó. Korábban nem látott vizuális effektusai és érdekes története ma is ugyanúgy képes megragadni a nézőket, mint annak idején, Leslie Nielsen, Walter Pidgeon és Anne Francis triója (plusz persze Robby) pedig jóleső nosztalgiát idézhet fel mindenkiben, aki felszáll a C-57D számú űrhajóra, hogy elutazzon vele az Altair IV-re.
18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmkockasag.blog.hu/api/trackback/id/tr146643925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔batyu♔ 2014.08.28. 20:33:48

A nagy kedvencem a Hold túlsó oldalán. Nagyon kissrác voltam még amikor láttam és legnagyobb megdöbbenésemre megvan a neten. Ahogy pld. a Fekete lyuk is, ami egy komolyabb költségvetésű film és alapvetően ma is nézhető.

Eljövendő világ, sem rossz, a nő ráadásul kifejezetten tetszik benne, mert nagyon csinos, de nem az a cicababa típus.

Azért mi magyarok is tettünk le ezt-azt. Pld. Erőd, Idő ablakai, sajnos a komcsik nem csípték a sci-fit, gyanúsnak tartották, a társadalmi jólétet eredményező technikai fejlettséget elég nehéz összeegyeztetni egy diktatúrával.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 20:34:41

@maxval a bircaman: Nem baj. Egy film nem attól lesz jó, mert valakinek tetszik, és attól sem lesz rossz, mert valakinek nem tetszik. :)

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 20:36:54

@♔batyu♔: Részben igen, bár azért született egy-két sci-fi a "komcsiknál" is, pl. a Solaris, a Stalker stb., igaz, ezek nem is űroperák voltak, mint pl. egy Star Trek.
De igazából csak más funkciót szántak a filmnek, pl. ideológiai nevelést láttak benne a hatalmas embertömegek felé. A sci-fi erre kevéssé alkalmas.

Orbán egy Palpatine 2014.08.28. 20:49:38

@Kővári György Márió: Hagyjad batyut. A komcsizás és a libsizés az élete. Izgatottan kezdtem olvasni a kommentjét, hogy nem politikai bloghoz hozzászólt, de itt sem maradt el a komcsizás. Beteg a csávó.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 20:52:29

@Pocakos focista: Batyut nem ismerem, de a birkához már volt szerencsém más blogokon. Nagyon meglepődtem, hogy itt is feltűnt. :)
A kommentje ugyanolyan értékkel bír, mint amit máshol olvastam.

Ami batyu kommentjét illeti, amíg témában marad, addig beengedem a hozzászólását, ahogy bárkiét, aki nem trollkodik és személyeskedik, hanem emberi módon ír.
Amint viszont politikára terelődik a szó, azonnal törlök.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.28. 20:52:53

Szerintem alapvetően ma is vállalható film. Persze a film tempója a mai akciófilmek tempójának felel meg, de ez nem baj. Gyakran hallom, ha éppen régebbi filmet nézünk, hogy vontatott a cselekmény. Fenét vontatott, csak többnyire alaposabban elő van készítve.

"de a maga idejében ez felelt meg a nézők ingerküszöbének."

Tartok tőle, hogy a remake meg tele lesz verekedéssel, lézeres lövöldözéssel és hasonlókkal. Mert a mai nézők ingerküszöbét ez talán még épp eléri.

@Kővári György Márió:

Na jó, de ezekhez egy Tarkovszkij kellett.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 20:57:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Jól gondolom, hogy kimaradt egy "nem" szócska? :)
Úgy érted: "Persze a film tempója NEM a mai akciófilmek tempójának felel meg", igaz?
60 év hosszú idő, így nem meglepő, hogy a mai, villámgyors tempójú filmek korában az ilyeneket sokan lassúnak és unalmasnak gondolják, ugyanakkor értelmetlen összehasonlítani egy ilyen filmet egy maival, hiszen teljesen más korszakokról van szó, más nézői igényekről stb.

Sanszos, hogy a remake az akció felé megy el, de hát most meg olyan világot élünk, hogy ilyesmi is kell egy sikeres mozihoz. Ettől még lehet intelligens.

Igen, kellett egy Tarkovszkij. Épp ezért volt lehetséges a "komcsiknál" is sci-fit készíteni, mert volt ilyen volumenű rendezőjük (na meg megfelelő alapanyag).

s4lv4dor 2014.08.28. 21:02:14

@Kővári György Márió: És mennyivel nagyobbak ezek a filmek a hollywoodiaknál. A Stalker maradandó élmény, sosem érzi az ember réginek, megkopottnak (mondjuk ez a film jellegéből is fakadhat), ellentétben sajnos a Solarissal (ami ennek ellenére is egy jó film).

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 21:04:54

@s4lv4dor: Hogy nagyobbak-e, azt nem tudom, annyi viszont biztos, hogy értékesebbek és időtállóbbak, viszont ne felejtsük el, hogy más volt a célja, nem a futószalag-szórakoztatás. Hozzáteszem, azért nem minden amerikai film hulladék, de azok jobbára a szórakoztatóipar termékei, amiket el kell tudni adni a fogyasztóknak. Egy Stalker más célokat szolgált.

lutria 2014.08.28. 21:13:05

Hát én nem látom mi került Robby-n 125.000 $-ba -mindha a kellékesnek/díszlettervezőnek egy kicsit vastagon fogott volna a ceruzája-1956-ban hányszor többet ért egy ekkora összeg mint manapság és mennyi volt a tejes film költségvetése?

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 21:20:05

@lutria: Az került ennyibe, hogy 60 éve picit mások voltak a technikai és gyártási lehetőségek. Robby teste olyan speciális anyagból van, amit ma kb. röhögve elkészítenek, de annak idején ez közel sem volt ennyire egyszerű. Ráadásul lehetővé kellett tenni, hogy egy ember elférjen benne, képes legyen mozogni, de kellett hely az elektronikának is stb.

Akkori áron kb. 2 millió dollár volt a költségvetése a filmnek.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.28. 21:25:01

@lutria: mai áron a 2 millió dollár kb. 17,4 milliónak felel meg.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.08.28. 21:28:38

Aki annyira hülye, hogy nem tudja, mit jelent az "á la" kifejezés, mi a faszért használja (hibásan persze)?

Gukker 2014.08.29. 10:37:26

Nekem tetszik a film, meg is van otthon.
Igazi klasszikus.
Szerintem mai szemmel is nézhető. Bár persze a díszleteken sokszor kilóg a lóláb és a színészek is elég pátosszal beszélnek.

Az amúgy megvan, hogy a sztori tulajdonképpen Shakespeare Viharjának parafrázisa?

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.29. 10:38:31

@Gukker: Nem hallottam még erről a Vihar-párhuzamról.

Gukker 2014.08.29. 11:46:23

@Kővári György Márió:
www.imdb.com/title/tt0049223/trivia?item=tr0741053

Morbius=Prospero
Altaira=Miranda
Robbie=Ariel
Monster from ID=Sycorax/Caliban
Commander Adams=Antonio
stb.