Pandorum

2014. augusztus 01. 08:15 - Kővári György Márió

Az űrben senki nem hallja a sikolyodat. Ja, nem, az egy másik film. Hogy miért idézem mégis az Alien tagline-ját? Hát mert amióta Ridley Scott műfajteremtő alkotása megjelent 1979-ben, nem egy hasonló produkció készült, ami több-kevesebb különbséggel megpróbálta ugyanazt a hangulatot, történetet, cselekményt vagy dramaturgiát elsütni, csak persze nem mindegyiknek sikerült. A Pandorum a jobb epigonok közé tartozik, még akkor is, ha az egyik produceri székben az a Paul W. S. Anderson foglalt helyet, akinek nevéhez már fűződik egy másik, A nyolcadik utasra és a Pandorumra is sokban hajazó film, mégpedig a Halálhajó (ami szerintem Anderson egyetlen nézhető produktuma).
A sztori és a lényeg persze nyilván más, de azért nem is hagyta el radikálisan a járt utat a járatlanért a produkció, ami meglepő módon nem tisztán amerikai, hanem német-angol együttműködés eredménye. Ez részben meg is látszik rajta, részben pedig kiderül, hogy mennyire nem buta dolog, ha valaki amerikai típusú filmek alapján sajátítja el a szakmát.

A nem túl távoli jövőben járunk. A Föld túlnépesedett (majdnem 25 milliárd fő), az energiatartalékok kimerültek. Egy űrhajó, az Elysium tart a távoli Tanis bolygó felé, hogy ott új otthont találjon az emberiség számára, miután a korábbi műhold- és felszíni szondaadatok szerint a planéta lakhatónak tűnik.
A hatalmas, Noé bárkája-szerű hajó utasai mélyalvásban töltik az érkezésig tartó hosszú időt, ezalatt háromfős, egymást folyamatosan váltó legénység gondoskodik, hogy minden rendben legyen.
Egy nap a fedélzeti számítógép felébreszti Bower tizedest, aki eleinte semmire nem emlékszik (ez az ún. hiperalvás egyik múló mellékhatása), de aztán egyre több információ ugrik be, így felébreszti Payton hadnagyot, és azt találják, hogy az Elysiumon valami nagyon nem stimmel. Kihagy az energia, nem működnek a rendszerek, ezért a fiatalabb férfi - felettese irányításával - elindul, hogy újraindítsa a központi reaktort. Út közben Bower sokkoló felfedezést tesz.
Ahogy a bevezetőben is írtam, ez egyértelműen egy Alien-klón; néhány lényegi különbségtől eltekintve azt másolja az alapcselekmény. Van egy maroknyi ember, akiknek meg kell oldani egy nehéz feladatot egy zárt helyen (kvázi el kell jutniuk A-ból B-be), eközben pedig vérszomjas lények vadásznak rájuk, és persze rohamosan fogy a rendelkezésre álló idő is. A Halálhajóból kölcsönzött mélyűri őrület (vagyis maga a Pandorum) került a másodlagos cselekményszál vezérmotívumává, ilyen formán tehát két, párhuzamosan futó, egymással itt-ott összekapcsolódó történést is láthatunk.
Hogy ez mennyire újdonság, azt mindenki döntse el maga (szerintem semennyire), de hogy a németek (élükön a rendező Christian Alvarttal) remekül mondták fel a házi feladatot, ahhoz nem fér kétség, igaz, a közönség másképp gondolta, és nem hozta vissza a 33 millió dolláros gyártás összegét.
Igazából nem hibáztatható az angol és német koprodukciós fél, ők mindent megtettek, amit lehetett, szóval szokás szerint megint a forgatókönyv kliséi és sokszor, sok helyütt látott fordulatai okolhatóak a felemás végeredményért.
Technikailag a film kifogástalan. Remekül néznek ki díszletek (már persze, amit látni belőlük...) és a jelmezek, szépek a vizuális effektusok, a "szörnyek" pedig pont annyira félelmetesek, amennyire szükséges (a Stan Winston Studio tervezte őket).
A fényképezés parádés. Az apró fények (pl. elemlámpák, világítórudak), a hosszú, sötét folyosók iszonyú nyomasztó hangulatot árasztanak, ráadásul mindennek fontos dramaturgiai célja is van, hiszen amit a szereplők nem látnak, azt a néző sem, ergo mindenki jobban fél.
A színészi játék is abszolút elfogadható, kiemelkedő alakítást senkitől nem látni, de hát ez így is van rendjén; ebben a történetben nem ez az elsődleges.
Dennis Quiad a húzónév, tisztességesen teszi is a dolgát, derekasan megszolgál a gázsijáért. Ben Foster nem akkora sztár, hogy egymaga el tudjon vinni a hátán egy filmet, de azért megbízhatóan hozza a tőle elvárható szintet. Ordít, verekszik, ahogy kell, és még kockahasat is villant, hogy meglegyen a női nézők öröme. Természetesen megvan a kötelező "űrcsaj" is, nevezetesen a német Antje Traue, akinek nemzetközi karrierje még épülőfélben van, ehhez pedig kiváló ugródeszka egy ilyen figura - még akkor is, ha minden nélkülözés és életveszély ellenére Nadia gondosan odafigyel a sminkjére és a szőrtelenítésre (és persze többször is megcsodálhatjuk a dekoltázsát...).
Jó ötlet volt a disztopikus Berlint megjeleníteni az egyik jelenetben, ill. a film végi nagy fordulat is egész érdekes, még talán számítani sem lehetett rá, ugyanakkor meglehetősen közhelyes megoldás, ezért aztán megint csak nem vonja maga után a katarzist.
Szerintem a film címét adó űrbetegségre (nem, ez nem spoiler) nem volt különösebben szükség, az alapsztori nem nagyon igényelte, inkább csak amolyan kötelező elemként került bele, de ha kihagyták volna, egyáltalán nem hiányozna, hiszen minden más a nélkül is egyértelmű, követhető.

Összességében egy korrekt, profin összerakott film lett a Pandorum, ami hozza a sci-fi-horrorok összes elvárható momentumát, és bár számottevő újdonsággal semmilyen módon nem szolgál, azért legalább egy megnézést mindenképp megérdemel.
7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://filmkockasag.blog.hu/api/trackback/id/tr996563249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Exide 2014.08.02. 10:10:40

Nekem nagyon tetszett a film, talán részben a házi feladat jellege miatt. Kevés a (jó) scifi és azok is általában csak annyiban lépnek túl a jelenkoron, hogy "kicsit" fejlettebbek az eszközök. Ebben viszont minden benne van amit a klasszikusokat naggyá tette.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.02. 10:12:02

@Exide: Többé-kevésbé igen, bár azért tegyük hozzá, hogy az ilyen űrhajós-idegenes-elpusztuló emberiséges vonulat csak egy a sok sci-fi-alműfaj közül.
Egynek tényleg nem rossz. :)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.08.03. 09:16:58

nekem is nagyon tetszett ahhoz képest, hogy B film (sztem moziban be se mutatták, de itthon tuti nem) nagyon jól meg van csinálva.

Conan The Librarian 2014.08.03. 09:17:04

Jó volt, sajnos a bukás miatt nem folytatták, eredetileg trilógiát terveztek.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.03. 09:22:27

@doggfather: 2010. március 11-én volt a hazai mozibemutató. Nem is csodálom, hogy nem csak DVD-n adták ki; ez pont egy olyan fajta film, ami a közel tökéletes plázamozi-élményt nyújtja azok számára, akiknek a filmnézés kizárólag szórakozás, semmi több. Van benne izgalom, feszültség, szimpatikus főhős, csinos nő, akció, "szörnyek"... lehet alatta kajálni a pattogatott kukit és a kólát... el lehet rá vinni lányt is, hadd tekeredjen rá a pasijára, amikor félelmetesebb rész következik...

Az amerikai bukás szerintem azért volt, mert ez kvázi "külföldi" film, hiába Dennis Quiad és az amerikai színészek... ismeretlen rendező munkája, relatíve alacsony költségvetéssel, amiből a promózásra már juthatott sok, ráadásul erősen hasonlít az Alienre és a Halálhajóra. Ezekből szerintem már összejöhet egy bukás.

Kővári György Márió · http://filmkockasag.blog.hu/ 2014.08.03. 09:28:55

@Conan The Librarian: Nem tudom, hogy ebben a sztoriban volt-e annyi, hogy trilógia legyen belőle... oké, nyilván kijutottak volna a szárazföldre, aztán ott derült volna ki, hogy néhány "lény" is odakerült (pl. egy mentőkapszulával ők is a felszínre emelkedtek), aztán ugyanazt csinálták volna, mint a hajón: visítozó emberek menekülnek a vicsorgó szörnyek elől, lehetőség szerint éjjel, mert az megidézheti az űrhajó sötét folyosóit, ráadásul nyilván éjszaka lennének a lények is aktívabbak.

Oké, ez egy folytatás jó esetben, de mi lehetett volna a harmadik részben? Hmm... esetleg kiderül, hogy mégsem semmisült meg a Föld, mert érkezik a második kolónia-hajó a Tanishoz, aminek sikerül leszállnia, az utasoknak pedig fogalmuk sincs az Elysiummal történtekkel. A túlélőket felveszik a hajóra, és visszaindulnak a Földre, ahol időközben (spoiler: mégis csak eltelt majdnem 1000 év) megoldották a túlnépesedés, és az azzal kapcsolatos problémákat, ezért tárt karokkal fogadnák vissza a már legendaszámba menő felfedezőket. A hajó el is indul, mindenki boldog, nem is kell a hiperalvás, mert közben annyit változott a technika... igen ám, de kiderül, hogy néhány lény is a fedélzeten van, és elkezdik levadászni a legénység tagjait. Tiszta Alien 4...
A hajó megérkezik a Földre, autopilótával leszáll, de a várva várt túlélők helyett egy rakás "idegen" érkezik, akik elszabadulnak a bolygón.

És ez egy újabb trilógiára ad lehetőséget...

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.08.03. 22:07:06

@Kővári György Márió: hát akkor nekem totál elkerülte a figyelmemet, pedig figyelem a filmeket, meg a mozikat is.